SWITCH

A SWITCH  kulcsszóval nagyon bonyolult IF/ELSEIF/ELSE feltételrendszerek tudunk nagyon átláthatóan, egyszerűen megvalósítani. Sőt! Még akár bonyolultabb ForEach-Object vagy Where-Object cmdleteket is tudunk helyettesíteni ezzel úgy, hogy a szkriptünk sokkal átláthatóbb és egyszerűbb lesz. Nézzünk erre egy példát, először egy IF szerkezet kiváltására:

Ennek switch-et alkalmazó megfelelője:

Vajon tényleg ekvivalens egymással? Nézzük meg, hogy mi van akkor, ha $a=15:

Switch-csel:

Azt láthatjuk itt, hogy a switch különböző sorai nem igazi ELSEIF módon működnek, azaz nem csak akkor adódik rájuk a vezérlés, ha a megelőző sorok nem adtak eredményt, hanem minden esetben. Ha ezt nem szeretnénk, akkor használjuk a BREAK  kulcsszót:

Ez már ugyanazt a kimenetet adta, mint az IF-es megoldás. Tulajdonképpen a default ág előtti break felesleges, mert oda a vezérlés csak akkor kerül, ha egyik megelőző feltétel sem teljesül, de ha kiírjuk, akkor sem okoz ez semmilyen problémát.

A fenti példák talán még nem érzékeltetik eléggé a switch előnyét, hiszen itt csak egy háromtagú IF láncolatot helyettesítettem. Többtagú kifejezés esetén jobban látszódna a switch átláthatósága, bár így is, a legbeágyazottabb ELSE ág helyett sokkal szebben néz ki egy default  címke.

Még jobban kiviláglik a switch egyszerűsége, ha egyenlőségre vizsgálunk, hiszen ekkor nem kell külön az egyenlőség operátort sem használni:

De itt nem is ér véget a switch előnye, mert – ellentétben az IF-fel – a switch még gyűjteményeket is képes kezelni, így nagyon jó alternatívája lehet a ForEach-Object és a Where-Object cmdleteknek is. Például egy „ékezetlenítő” szkript csak ennyiből áll:

Itt a switch megkapja az $a sztringből képzett karaktertömböt ([char[]]), majd a sok karaktercserét megvalósító switch tag után visszakonvertálom a karaktersorozatot adó kimenetet (az egész kifejezés $()-ben) sztringgé (””), de úgy, hogy ne legyen elválasztó szóköz karakter a betűk között ($ofs=””).

–wildcard

És még itt sem ér véget a switch lehetőség-tára. Gyakran foglalkozunk szövegek vizsgálatával, így például ilyen jellegű kifejezések is gyakran szükségessé válnak:

Ha ezt próbálnánk egyszerűbben írni, és kihagyjuk a „-like” operátort, akkor nem kapunk jó eredményt:

Hiszen ekkor a switch egyenlőséget vizsgált. Ha –like feltétel van mindenütt, akkor a switch –wildcard  kapcsolójával tudjuk az alaphelyzet szerinti egyenlőségvizsgálatot ‑like vizsgálattá alakítani:

–regex

Szintén gyakori eset a szövegminták vizsgálata, mint ahogy erre már láttunk példát a 1.4.7   Regex (-match, -replace, -cmatch, -creplace) fejezetben. A switch erre is fel van készítve:

A fenti példában zárójelek közti 1 vagy 2 számjegyből álló mintát keresek a vizsgálandó szövegben, amely mintát vagy szóköz, vagy kötőjel követ. Ha van ilyen, akkor a regex belső csoportképzésével kiadódó zárójelek közti számot adom vissza körzetszám gyanánt, egyébként kiíratom, hogy nincs körzetszám.

Sőt! Még a -casesensitive kapcsolóval kis-nagybetű érzékennyé is tehetjük:

Ez a lehetőség természetesen a -wildcard üzemmód mellett is elérhető.

A $switch változó

Hasonlóan a ForEach kulcsszóhoz, a switch-nek is van belső változója, melynek $switch  a neve, és amelyet felhasználhatunk ciklus-jellegű működés megvalósításra:

Tehát ez a változó akkor használható igazából, ha egy gyűjteményt adunk át a switch-nek. Ekkor a gyűjtemény egyes tagjait a $switch változó az ő MoveNext() metódusával ciklus-szerűen tudja kezelni. Maga a switch pedig meg tudja vizsgálni az egyes elemeket és a vizsgálat eredményének függvényében különböző kódrészletek futhatnak le.

A fenti példában van egy hosszú sztringem, amiből ki szeretném szedni a nem címke jellegű adatokat, és ezeket be akarom tölteni a megfelelő változókba. Elsőként feldarabolom a sztringet a Split() metódussal.  Az így megszülető szavakból álló $darabok tömböt átadom a switch-nek. Ha a switch címkét talál (Vezetéknév:, Keresztnév:, stb.), akkor tovább lép a következő darabra és azt betölti a megfelelő változóba. Így minden adat pont  a helyére került.

–file

A switch képes közvetlenül fájlból is felszedni a szövegtömböt, amin aztán soronként a maga ciklusait lefutja. Vigyázni kell azonban ennél a felhasználási módnál, mert itt nincs lehetőségünk a kódolás meghatározására, így ha nem unicode formátumú a szövegfájl, akkor például ékezetes betűkre történő vizsgálat valószínű nem fog helyes eredményt adni.

Én magam sem tudok most hirtelen életszerű példával előállni, mindenesetre ideidézem az about_switch súgó oldalt a switch –file illusztrálására.

Word To HTML Converter